A medencéket megkülönböztethetjük a használati módjuk szerint:
- magán medence
- közületi medence
Az a medence, amit nem egy zárt embercsoport használ, hanem bizonyos feltételekkel, de bárki számára elérhető, hívjuk közösségi vagy nyilvános medencének.
A közületi medence zárt területen, épületen belül vagy épületen kívül elhelyezett, nyilvános fürdési lehetőséget biztosító medence, ahol a szolgáltatásokat szabályozott feltételek mellett lehet igénybe venni. A szolgáltatások jellege szerint megkülönböztethetünk:
- úszó (sport) medence,
- élmény medence,
- gyógymedence,
- egészségügyi medence,
- tisztasági medencéket.
Közületi medence vagy fürdő fogalomkörébe tartozik a tavakban, holtágakban, természetes vízfolyások medreiben kialakított úszásra, fürdésre alkalmas területek, strandok is.
A közületei medence (fürdő) létesítését és üzemeltetési feltételeit rendeletek és műszaki előírások szabályozzák, ezek közül a legfontosabbak a következők:
- A kormány 121/1996. (VII. 24.) rendelete a közfürdők létesítéséről és működéséről.
- A népjóléti miniszter 37/1996. (X. 18.) NM rendelete a közfürdők létesítésének és üzemeltetésének közegészségügyi feltételeiről.
- Az ME–10–204: 1993 Műszaki előírás, Fürdőmedencék vízkezelése, vízvisszaforgatással.
Ezeknek az előírásoknak a feladata, hogy a közületi medence vize higiéniai, biztonsági és esztétikai szempontból mindenkor (üzemidőben, teljes terheléskor is), szabályozottan és folyamatosan megfelelő minőségű legyen, ne keljen tartani a fürdőző emberek egészségkárosodásától.
Magán medence
Magánhasználatú medence (magán uszoda), olyan medence, amit a tulajdonos, annak családja vagy esetleg egy zárt lakóközösség használ. A magánhasználatú medence, uszoda nem az általános gazdasági szempontok szerint épül, mivel ezeknek a hasznossága egyedi igények alapján fogalmazódik meg, így nem is mérhető közvetlenül. Egy magán medence esetén az igény lehet: az úszás okozta testi és lelki egészség; a fittség; a jó közérzet; az állóképesség növelése; kellemes szabadidő eltöltése, a fizikoterápiás szempontok; kapcsolattartás a családdal és/vagy a barátokkal; reprezentációs cél; stb. Ettől függetlenül törekedni kell arra, mivel ez egy nagy értékű beruházás, hogy hosszú távon is üzembiztosan és kedvező gazdasági szempontok szerint működtethessük a medencét. Sajnos nagyon sok medence építő csak arra fordít figyelmet, hogy a medence építési költsége a legkedvezőbb legyen, de az ennél sokkal fontosabb és a medence használata során folyamatosan fennálló, üzemeltetési költségeket nem veszik figyelembe. Pedig a legtöbb esetben a medence kivitelezés során megtakarított néhány százalék, a hosszú távú fennálló üzemeltetési költségeket jelentősen megnövelheti. Ezért a medence kivitelezési és üzemeltetési költségeit érdemes együttesen figyelembe venni. Sajnos, mint minden műszaki terméknél, így az uszodatechnikai berendezéseknél is, egy jobb minőségű és hatásfokú termék (ami hosszabb élettartamú is) többe kerül, mint az alacsonyabb színvonallal rendelkező, de ennek a különbségnek a többszörösét lehet megtakarítani az üzemeltetés során.
Egy magánhasználatú medence építése előtt érdemes tájékozódni az illetékes építési hatóságnál, hogy az általunk elképzelt medence engedélyköteles-e.
Néhány általános szabályozás:
- a 30 m3-nél nagyobb térfogatú állandó, és a 60 m3-nél nagyobb térfogatú szétszedhető, idényjellegű, az év során legfeljebb 6 hónapra felállított magánhasználatú kerti víz-, fürdő-, és úszómedence építése engedélyhez kötött,
- beltéri magán medence általában az épülettel együtt kerül megtervezésre, így ezeket együtt kell engedélyeztetni,
- huzamos emberi tartózkodás célját nem szolgáló, beépítésre nem szánt területen méretkorlátozás nélkül;
- beépítésre szánt területen a 100 m2 vagy annál kisebb alapterületű, és 6 m vagy annál kisebb építménymagasságú, idényjellegű (szétszedhető), az év során legfeljebb 6 hónapra felállított üvegház vagy fóliasátor építése nem engedély köteles,
- a medence által elfoglalt terület nem számít bele a beépítési területbe.
